Párbeszéd Benivel:
– Mi volt a suliban?
– Semmi különös. Környezetből holnap felmérőt írunk.
– Értem.
– A tanító néni mondta, hogy otthon ismételjük át, amiket eddig tanultunk. … És Anya, ha hazaértünk, elmegyünk a térre kosarazni? Már hétvégén is szerettem volna.
– Szivem, ilyenkor már sötét van és hideg. És különben is, nem kéne inkább a környezetre készülnöd?
Beni csalódottan:
– Legközelebb el sem mondom, hogy felmérőt írunk…
Hoppá. Vészcsengő megszólal. Épp most nevelem arra a fiamat, hogy ne akarjon igazat mondani. Még az a szerencsém, hogy előre figyelmeztet.
– Manó, köszönöm, hogy szóltál a felmérőről és örülnék, ha ezután is mindig elmondanád. Mit szólnál ahhoz, ha most megbeszélnénk, hogy akarsz-e készülni a felmérőre és ha igen, mikor?
