Egy tanulságos történet a megértés fontosságáról… Gyermekmentes poszt következik! 
Szép, nagyszemű szőlő. Vettem belőle egy kilót. Finom is…. Délután Lackónak (még maradt egy fürt):
– Kóstold meg, annyira finom, teljesen rágerjedtem. Hazafelé szaladjunk még be venni.
Ránéz:
– Ez olasz szőlő. Ilyet inkább ne vegyünk…
Huh, de hirtelen megy fel bennem a pumpa! Végre ínycsiklandó, szemet gyönyörködtető szőlőhöz jutottam, ráadásul elérhető áron… Jó, jó olasz…. Igyekszem elsősorban magyar termékeket vásárolni, de most az egyszer nem halunk bele, ha OLASZ szőlő kerül az asztalunkra mondjuk 2 kilónyi mennyiségben… Ne hogy már ő mondja meg nekem, hogy mit vásároljak…. – játszódott le bennem.
Lackó megelőzött:
– Gondold el, ezeket össze-vissza permetezik, hogy bírják a hosszú utaztatást, éretlenül leszedik, ideszállítják, ki tudja, mi mindennel kezelik.
AHA. Szóval neki nem is a termék származási helyével van baja, hanem az egészségemet félti. Huh, így már mindjárt más. A megértés elsimítja bennem is a hullámokat… Elutasítás helyett szeretet és megértés költözik a szívembe…
(És szőlő a számba, mert vállalom a kockázatot 🙂
