4 hét 4 lépés

Online Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) alaptréning szülőknek

Mintalecke: BEVEZETÉS ÉS MEGFIGYELÉS

Elméleti alapok
Meggyőződésünk, hogy a legtöbb szülő-gyerek konfliktus kapcsolódási problémából ered: a gyerekhez nem az jut el, amit valójában mondani szeretnénk neki és mi sem azt halljuk meg, amit ő szeretne közölni velünk, tulajdonképpen elbeszélünk egymás mellett. Sőt, a helyzet az, hogy a legtöbbször még mi magunk sem vagyunk pontosan tisztában azzal, hogy mit is szeretnénk. Így aztán végképp nagyon nehéz harmóniában élni önmagunkkal és a gyermekeinkkel.

Egy példa, amiben szó sem esik arról, hogy mit szeretnék én és mit is szeretne ő:

– Micsoda rendetlenség van itt!
– Nincs is rendetlenség!
– Miért, szerinted ez rend? Hogy lehetsz ennyire igénytelen?
– Persze, mert te olyan rendes vagy, mi? Tegnap is a játszótéren felejtetted a pulóveremet!
Nem nehéz elképzelni, ugye, hogy mennyivel közelebb kerülhetnénk egymáshoz és a helyzet békés megoldásához, ha nem arról beszélnénk, hogy a másik milyen, illetve hogy mit kellene vagy épp nem kellene tennie egy-egy konkrét helyzetben, hanem arról, ami ezek mögött a szavak mögött rejtőzik, ami valóban bennünk van?

Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) módszere abban segít, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljünk ahhoz, ami bennünk él és megtanuljuk ezt úgy kifejezni, hogy a másik meghallja. Ezt gyakorolva, mi magunk is egyre inkább képessé válunk arra, hogy meghalljuk, mi él a másikban, függetlenül attól, hogy a másik mit és hogyan mond. Ezek révén az EMK lényegesen hozzájárul a felek közötti kapcsolódás és az egymás iránti együttérzés erősítéséhez. Az EMK használata konfliktushelyzetekben pedig segíti a tisztánlátást és a mindenkinek megfelelő megoldás megtalálását.

A négylépéses EMK modell
Az Erőszakmentes Kommunikáció alapja egy négy lépésből álló modell. A négy lépés: a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés.
Ha gondolatainkban, kommunikációnkban erre a négy lépésre fókuszálunk, ezek tudatosítására törekszünk, akkor sokkal közelebb kerülhetünk önmagunkhoz és a másikhoz, mintha nem így tennénk (hanem például azzal foglalkoznánk, hogy a másik milyen, vagy mit csinált rosszul).
Első lépés: Megfigyelés
Az EMK modell első lépése a Megfigyelés. A megfigyeléssel nevezem meg, hogy mi az a dolog vagy történés, amiről beszélni szeretnék. Az EMK-s megfigyelés egy ítéletmentes állítás valamiről, olyan, amit valószínűleg el tud fogadni mindkét fél, vagyis egyfajta közös alap kettőnk beszélgetésében. Az ítéletmentesség teremti meg a másikban a befogadás szándékát, azt, hogy egyáltalán végig akarja hallgatni a mondandóm további részét.
„Túl a jóról és a rosszról alkotott nézeteken van egy rét. Ott találkozom veled.”

 

Rumi XIII. századi perzsa költő
Ha például azt mondom a másiknak, hogy “Tegnap nagyon udvariatlan voltál”, abban nem biztos, hogy egyet fog érteni velem, mivel ez nem egy tényszerű megfigyelés, hanem az én véleményem. Az illető támadásnak élheti meg, amit mondok és védekezésbe kezdhet (például “Nem is vagyok udvariatlan!”) vagy ellentámadásba mehet át (“Te se köszöntél a múltkor!”)

Ha azonban  úgy fogalmazok, hogy “Amikor tegnap találkoztunk, nem hallottam, hogy köszöntél”, akkor már nem valószínű, hogy kétségbe vonja az állításomat, ezt sokkal inkább hajlandó lehet elfogadni. Hiszen nem minősítettem sem őt, sem a viselkedését, csak egy tényt mondtam.

Ahhoz, hogy a megfigyelés valóban ítéletmentes legyen, hogy a tények ne keveredjenek a saját következtetéseinkkel, véleményünkkel, érdemes megmaradni a legelemibb érzékelésnél és kifejezetten arról beszélni, hogy az érzékszerveinkkel mit tapasztaltunk, mit láttunk, mit hallottunk. Elképzelhetünk egy, a történésekről felvételt készítő kamerát is, és csak olyasmit mondani megfigyelésként, amit ez a kamera láthatott-hallhatott.
1. GYAKORLAT – Megfigyelés?
Válaszd ki a következő mondatok közül azokat, amelyek valóban megfigyelést tartalmaznak:

  1. De irigy vagy!
  2. Ráléptem a legófigurára.
  3. A sárgarépa a tányérodon maradt.
  4. El fogunk késni az oviból.
  5. Ma nem vitted el a suliba a tesicuccodat!
  6. Mikor hazaértem, nem voltál itthon.
  7. Nagyon szépet rajzoltál.
  8. Azt mondtad a tesódnak, hogy hülye.
  9. Beteg vagy!
  10. Reggel hisztiztél, hogy nem akarsz oviba menni.
2. GYAKORLAT – Megfigyelések otthon

Próbáld ki a következő néhány napban, hogy tényszerűen, ítéletmentesen, érzékszervekre hivatkozva beszélsz a történésekről a gyermekednek. Jegyezz fel három példát, amikor így mondtad. Milyen reakciót tapasztaltál a gyerkőc részéről? Könnyen elfogadta, amit mondtál? Nyitott volt arra, amit ezután akartál még mondani neki?
Próbáld ki a következő néhány napban, hogy még nem beszélő gyermekeddel kapcsolatban esetleges ítélkező gondolataidat megfigyelésekre cseréled! Jegyezz fel, három ilyen alkalmat! Hogyan reagált gyermeked? Hogyan érezted te magad közben? Mennyire voltál nyitott felé, mennyire tudtatok egymásra hangolódni?
EMK tréning részletes leírás és jelentkezés