Sokszor elhangzik EMK tréningeken, mi is elmondjuk azt a példamondatot, ami az ítéletmentes megfigyelés iskolapéldája, vagyis hogy „A játékok a szőnyegen hevernek”. Az olyan ítéleteinket érdemes erre lecserélnünk, mint például „rendetlen vagy”, „sose vagy képes”, „már megint széthagytad”.

Nemrég Beni arra kért, hogy hadd süssön bögrés sütit. Tudtam, hogy ehhez elő fog majd venni mindenféle hozzávalót és átmenetileg a pult tele lesz edénnyel, liszttel, kakaóporral stb. Miközben a nappaliban épp rendetlenség volt, a dolgozószobában sem tette még el az imént elővett kartonpapírokat, ollót. Egyszóval nem voltam túl lelkes a gondolattól. Így valaszoltam:

– Manó, amikor a dolgozóban a padlón látom az ollót és a kartonpapírokat, a nappaliban kiszórva hever a földön a társasjáték és a playmobil, a konyhapulton több koszos edény áll és közben arra gondolok, hogy szeretnéd elővenni a bögrés süti hozzávalóit, akkor hát… igencsak ideges és kétsegbeesett kezdek lenni…

Erre ő:
– OK, anya, értem. Akkor előbb elpakolok a dolgozóból.

Utána még a mosogatógépet is segített kipakolni és az edényeket a helyére tenni. Bár nem szeretek tankönyvszerűen beszélni itthon, ez azért mégiscsak működik… 🙂