Címke: karantén

Tanítás szükséglet-alapon

Tanítás szükséglet-alapon

által | 2020.jún.5. |

#digitalistanulas
Így próbálok szükséglet-alapon tanítani itthon:

– Jaj, Anya, nem akarok 20 angol szót leírni a szótárfüzetbe, utálok másolni! – fakad ki Beni, miután elolvassuk az angol házi feladatot. Ebben többek között egy hosszú szólista szerepel, felette az utasítással: írd le a szótárfüzetedbe!

Egy ilyen feladatnál (még mielőtt elkezdeném másoltatni a gyerekkel a szavakat) felteszem magamban a kérdést:
– Mi is fontos nekem Beni angol tanulásában?
Erre általában két válaszom van:
1. Szeretném, hogy a gyerkőc fejlődjön
2. Szeretnék együttműködni a gyerek fejlődésében szerepet játszó emberekkel, tanárokkal
Ezek a valódi belső igényeim lehetnek. Az viszont számomra nem belső igény, hogy amit feladnak, azt egy az egyben meg kell csinálni. Ez inkább külső elvárás.

Nos, elengedhetetlen-e a gyerkőc fejlődéséhez vagy a tanárral való együttműködéshez, hogy ezt a 20 szót kézzel bemásolja a szótárfüzetbe? Azt gondolom, hogy egyáltalán nem.

A szólistát végül kinyomtatjuk és beragasztjuk a füzetbe egy perc alatt. A másolásra szánt időben inkább többször végigmegyünk rajta és nagyjából meg is tanuljuk a szavakat. A munkafüzetre vonatkozó feladatokat küldjük csak vissza, amit kértek, a tanárral való levelezés során pedig figyelek az együttműködésre, a jó kapcsolatra. 🙂

Szóval kicsit felülbíráltuk az eredeti utasítást, de azt gondolom, a valódi szükségleteink mellett döntöttünk. A gyerek megkönnyebbült, hálás és nem utolsó sorban egész jól mennek neki a szavak. Én pedig elégedett vagyok, hogy a számomra fontos dolgokkal foglalkoztam.

Áramszünet – érzések

Áramszünet – érzések

által | 2020.máj.28. |

Múlt héten majdnem egésznapos áramszünet volt nálunk. Bár lehetett volna előre tudni, mi megfeledkeztünk róla, így váratlanul írt bennünket ez a helyzet reggel. Beni Google Classroom-os óráját lemondtam és hogy a home-office-ban dolgozó férjem (egy aksival, mobilnetről) teljesíteni tudja az aznapi határidőit, átszerveztük az eszköz-igényes tevékenységeinket. A konyhánk leállt, így az ebédet is rendeltük, a leckék közül pedig elhalasztottuk azokat a netes játékos feladatokat, amelyek sok aksi-használatot igényeltek volna.

Ellenben elővettük az érzés kártyákat!
– Gyerekek, kiben milyen érzések vannak most az áramszünet-helyzethez kapcsolódóan? – kérdeztem tőlük.
– Feszültség.
– Türelmetlenség.
– Unalom.
– Tehetetlenség.
Közösen választottuk ki egymás után az érzéseket.
– Öröm! – kiáltottak egyszer csak a fiúk.
– No, és az öröm, az miért? – kérdeztem.
– Mert rendeljük az ebédet!
– És mire lenne szükségünk? – kérdezem most már a szükségletek felé terelve a párbeszédet.
– Wifi-re!!! – hangzik az egyértelmű válasz.
Talán ezt is felvehetnénk a szükségletlistánkra…

Mindenesetre, ha a leckével, munkával nem is sokat haladtunk aznap, az egymással való kapcsolódással és az EMK-val igen. Hálás vagyok, hogy így alakult ez a nap. 🙂

Maradjatok csöndben!

Maradjatok csöndben!

által | 2020.máj.14. |

Karantén sokadik nap, délután. Gyerekeim próbálják elfoglalni magukat.

– Anya, Ábel a kanapén fekszik!! De nekem ott van a biciklis boltom! – jön hozzám sírva Szonja.
– Miért nem dőlhetek le a kanapéra ebéd után pihenni? Máshol rendezd be a boltot! – kiált vissza Ábel.
– De nekem csak itt jó! A fotelek túl kicsik! – válaszol Szonja.
– Hagyjátok már abba a kiabálást, így nem tudok olvasni! – száll be a vitába Beni is.
– De akkor Ábel menjen innen!
– Szonja menjen innen!
– Maradjatok már csöndben mindketten! – Beni is egyre dühösebb.

Három kiabálós gyerek, három különböző érdekkel, jaj. Attól tartok, jobb lesz, ha kicsit beszállok ebbe én is és lehetőleg nem a hangos oldalt erősítve..?

– Ki mit szeretne? – fordulok hozzájuk. – Szonja?
– Azt, hogy Ábel menjen innen!

Amikor gyerekek között keresek megegyezést, akkor ritkán megyek el velük a valódi EMK-s szükségletig, mert sokszor már akkor is találunk megoldást, ha csak egy kicsit hátrébb lépünk. De az „Ábel menjen innen” azért még messze van ettől, úgyhogy segítek neki egy picit:

– Szonja, azt játszod, hogy biciklis boltod van és nagy helyre van szükséged, ahova kiteheted mindazt, amit árulsz?
– Igen!
– Ábel, te mit szeretnél?
– Itt akarok pihenni a kanapén! – feleli Ábel.
– Szóval pihenésre van szükséged?
– Igen!
– Szóval Szonjának nagy hely kellene, Ábel pedig pihenni szeretne. Hogy tudnánk ezt megoldani, hogy mindenkinek jó legyen? Kinek van ötlete?
– Szonja játsszon a szőnyegen!
– A szőnyeg nem jó, egy boltban polcon vagy asztalon vannak az áruk!
– Ábel, mi lenne, ha a másik szobában dőlnél le kicsit? – próbálkozom én is egy ötlettel.
– Én itt szeretnék pihenni.
– Én azt szeretném, hogy mindenkinek jó legyen. Mondjatok még ötleteket.

A helyzetet – mint máskor is olyan sokszor – megint egy gyerekötlet menti meg, ezúttal Benitől, aki újra felnéz a könyvéből.
– Szonja, nézz csak ide, építünk neked ide egy olyan boltot, amiben még pénztárgép és áruszalag is lesz! – javasolja, majd felfordít egy széket, előveszi a játékpénztárgépet, kosarat stb.

És egyszercsak megváltozik minden.
– Jó, át is hozom az árukat! – kiált lelkesen Szonja.
Ábel is felkel a kanapéról, a fáradtságát mintha elfújták volna. Mindhárom gyerek izgatott boltépítésbe kezd, kitalálják a boltot, majd rögtön vásárolnak is.
Én talán csak simán konfliktust kezeltem volna, de lám a gyerekötletekből teljesen új játékok, izgalmak is születnek! 🙂

Én is ezzel akarok játszani!

Én is ezzel akarok játszani!

által | 2020.ápr.22. |

– Nem játszhat Szonja a legómmal! – kiáltja Ábel.
– De én azzal akarok játszani! Nekem is kell egy olyan legóbusz, mint Ábelé!
– Nem is kell neked legóbusz!
– Akkor ezzel játszom!
– Ezzel nem játszhatsz, mert ezt én kaptam!

Hétköznap délelőtt van. Ábelnek lenne leckéje, mégis a szőnyegen legózik. Szonjának is épp ez a legó tetszett meg. Ő unatkozik kicsit itthon, hiányoznak az ovis barátnői, bár a dolgozó szülők és a tanuló bátyjai mellett általában jól elfoglalja magát.
A testvérek kapcsolata is sokat erősödött az elmúlt hetekben. Ilyen kis összekapások előfordulnak azért és hogy ne harapózzon el nagyon, odamegyek hozzájuk:

– Gyerekek, mondjátok el nekem is, melyikőtök mit szeretne?
– Én azt, hogy amíg tanulok, Szonja ne játsszon a legómmal! – mondja mérgesen Ábel.
– De én meg unatkozom! – feleli erre szomorúsággal vegyes haraggal Szonja.
Látom, feszültek még mindketten, úgyhogy próbálok empatizálni velük és közben az álláspontokat is közelebb hozni egymáshoz:
– Szonjus, unatkozol és valami érdekeset szeretnél játszani?
– Igen! – válaszolja.
– Ábel, hát neked mi a fontos? Vigyázni szeretnél a legóbuszodra?
– Igen! Meg én is játszani akarok vele.
– Fárasztó a tanulás? Jó lenne már egy kis pihenés is, meg játék? – kérdezem.
– Igen!
– No gyerekek, kinek van ötlete olyan megoldásra, ami mindenkinek jó? Amikor Szonja is tud érdekeset játszani, Ábel is tud pihenni és a legóbuszra is vigyázunk.
– Anya, tarthatunk most szünetet a tanulásban? Mert akkor játszhatnánk most a busszal együtt és később, amikor folytatom a leckét, akkor Szonja játszik mást – javasolja Ábel.
– Nekem rendben. Szonja neked is?
– Igen!
– Szuper, akkor legyen így!

Békében játszanak tovább a legóbusszal. Talán egy kis könnyedség és odafigyelés is hiányzott mindkettőjüknek.

Félek a koronavírustól

Félek a koronavírustól

által | 2020.ápr.14. |

– Anya, félek – mondja Szonja.
– Mitől félsz, kincsem? – kérdezem.
– A koronavírustól.
– És mi az, amitől félsz, mi fog történni?
– Az, hogy elkapom.
– Ha elkapnád, abban mi lenne a félelmetes?
– Nem tudom…
– Szeretnél nyugodt lenni, hogy nem történhet baj veled?
– Igen…
– Az olyan kis manókra, mint te vagy, nem jelent komoly veszélyt a vírus, talán csak köhögnél néhányat. Az a fontos, hogy az idősekre vigyázzunk most, hogy ők egészségesek maradjanak. Nagyapa például.
– Meg nagymama! – kiáltja.
– Tudod, mit tudunk most tenni azért, hogy rájuk vigyázzunk?
– Hát, hogy nem találkozunk velük, csak laptop-on beszélgetünk, hogy nehogy elkapják a betegséget.
Szonja megnyugszik. Ha átfordítjuk cselekvésbe a félelmeinket, már nem is annyira félelmetesek…
 

Betöltés

Facebook oldalunk

https://www.facebook.com/egyutterzoneveles

Archívum