Turi
Hét közben nem törtem a fejem, mi legyen hétvégén a közös családi program. Korábban megbeszéltük, hogy szombaton barátainkkal közösen elmegyünk társasjátékozni egy kávézóba. Péntek délelőtt derült ki, hogy a barátaink mást terveztek, nem volt nekik jó a közös program. Munka után Majánál egy családi kupaktanácsot hívtam össze, biztosítva kamasz gyermekeimet, hogy nem rabolok túl sokat a szabadidejükből 🙂 🙂
Mi legyen a menü? Mi legyen a közös családi program hétvégén? – ezek a kérdések vártak eldöntésre. Viszonylag hamar megegyeztünk a kajában és abban is, hogy szombat délután közösen társasozunk otthon.
Maja szombat délelőtt behívott a szobájába és megmutatta a ruhásszekrényét, ahol előző este-éjszaka felszámolta az összes kinőtt, neki nem tetsző ruhát.
– Lehetne inkább szombat délután turiba menni? Az lenne a közös családi program. – vetette fel Maja. (Hahaha Apa, és a turi: – somolyogtam magamban 🙂 🙂 )
– Én segítek Majának ruhát választani! – ajánlotta fel Bogi, aki szerint a turkálóban büdös van, nem szeret (és nem is szokott) velünk jönni.
– Én benne vagyok, de Apának szerintem ez a program nem lesz ínyére. A turiban kevésbé fogja megélni az összetartozást. – tettem hozzá a saját véleményemet.
– Akkor hazajövünk és utána még társasozunk is együtt. Apa, gyere! – invitálták meg a család férfitagját is a beszélgetésre.
– Figyi, a csajokkal (értitek, bevettek a csapatba!!! 🙂 🙂 megbeszéltük, hogy családi programként elmennénk együtt a turiba és után társasoznánk. Jó ez így neked? – faggatták Lackót.
– Te is nézhetnél magadnak nadrágot, inget! – érveltem a csajok csapata mellett 🙂
Ez a terv Apának is rendben volt.
A lányok azért gondoskodtak róla, hogy az összetartozást a turiban is megélje, felváltva mutogatták neki a csillogóbbnál csillogóbb táskákat 🙂
Egy délután, amit családi turizással és családi társasozással töltöttünk.
Egy délután, amikor olyan megoldást találtunk, amelyben mindenki szükségletei kielégültek.
