Karantén sokadik nap, délután. Gyerekeim próbálják elfoglalni magukat.
– Anya, Ábel a kanapén fekszik!! De nekem ott van a biciklis boltom! – jön hozzám sírva Szonja.
– Miért nem dőlhetek le a kanapéra ebéd után pihenni? Máshol rendezd be a boltot! – kiált vissza Ábel.
– De nekem csak itt jó! A fotelek túl kicsik! – válaszol Szonja.
– Hagyjátok már abba a kiabálást, így nem tudok olvasni! – száll be a vitába Beni is.
– De akkor Ábel menjen innen!
– Szonja menjen innen!
– Maradjatok már csöndben mindketten! – Beni is egyre dühösebb.
Három kiabálós gyerek, három különböző érdekkel, jaj. Attól tartok, jobb lesz, ha kicsit beszállok ebbe én is és lehetőleg nem a hangos oldalt erősítve..?
– Ki mit szeretne? – fordulok hozzájuk. – Szonja?
– Azt, hogy Ábel menjen innen!
Amikor gyerekek között keresek megegyezést, akkor ritkán megyek el velük a valódi EMK-s szükségletig, mert sokszor már akkor is találunk megoldást, ha csak egy kicsit hátrébb lépünk. De az „Ábel menjen innen” azért még messze van ettől, úgyhogy segítek neki egy picit:
– Szonja, azt játszod, hogy biciklis boltod van és nagy helyre van szükséged, ahova kiteheted mindazt, amit árulsz?
– Igen!
– Ábel, te mit szeretnél?
– Itt akarok pihenni a kanapén! – feleli Ábel.
– Szóval pihenésre van szükséged?
– Igen!
– Szóval Szonjának nagy hely kellene, Ábel pedig pihenni szeretne. Hogy tudnánk ezt megoldani, hogy mindenkinek jó legyen? Kinek van ötlete?
– Szonja játsszon a szőnyegen!
– A szőnyeg nem jó, egy boltban polcon vagy asztalon vannak az áruk!
– Ábel, mi lenne, ha a másik szobában dőlnél le kicsit? – próbálkozom én is egy ötlettel.
– Én itt szeretnék pihenni.
– Én azt szeretném, hogy mindenkinek jó legyen. Mondjatok még ötleteket.
A helyzetet – mint máskor is olyan sokszor – megint egy gyerekötlet menti meg, ezúttal Benitől, aki újra felnéz a könyvéből.
– Szonja, nézz csak ide, építünk neked ide egy olyan boltot, amiben még pénztárgép és áruszalag is lesz! – javasolja, majd felfordít egy széket, előveszi a játékpénztárgépet, kosarat stb.
És egyszercsak megváltozik minden.
– Jó, át is hozom az árukat! – kiált lelkesen Szonja.
Ábel is felkel a kanapéról, a fáradtságát mintha elfújták volna. Mindhárom gyerek izgatott boltépítésbe kezd, kitalálják a boltot, majd rögtön vásárolnak is.
Én talán csak simán konfliktust kezeltem volna, de lám a gyerekötletekből teljesen új játékok, izgalmak is születnek! 🙂