– Anya, játssz velem boltost! – kérte Ábel egyik este.
– Most? Épp pakolok! Nem látod, mennyi játékot szórtatok ki a földre?! Ha pedig elpakoltunk, megyünk fürödni! – jött az első gondolatom.
– Nem is én szórtam ki! – felelte volna erre Ábel.
A valóságban szerencsére másképp reagáltam:
– Anya, játssz velem boltost!
– Most? Épp pakolok. Nézd, mennyi játék van a földön! Azt szeretném, hogy amikor fürödni indulunk, akkor csak fele ennyi legyen.
– És ha segítek? Utána játszol velem?
– Rendben, ha segítesz, akkor gyorsabban végzünk és pár percet tudunk még játszani fürdés előtt.
„Van” vagy „szórtatok”, „megyünk” vagy „szeretném”. Apróságnak tűnhet, mégis mekkora különbség, ami a gyerkőc együttműködési kedvét illeti! 🙂
