Az EMK modell
Az Erőszakmentes Kommunikációs modell négy lépése a Megfigyelés, az Érzés, a Szükséglet és a Kérés.
Ezek tudatosítása és kifejezése segíti az önmagunkkal és a másik féllel való kapcsolódást.
Megfigyelés
Mi történt, mit tesz vagy nem tesz a másik, amivel gazdagítja vagy nem gazdagítja az életünket? Ennek lényege, hogy elkülönítsük a tényeket azok értelmezésétől és értékelésétől.
Példa:
Pisti lusta. (Értékelés)
Pisti délután 4-től 6-ig aludt. (Megfigyelés)
Érzés
A másik tettének megfigyelése közben bennünk támadt érzés (pl. szomorúság, izgatottság, csalódottság). A hétköznapi életben az érzés szót gyakran használjuk a gondolat vagy vélemény szinonimájaként, de gyakran e mögé bújtatjuk a másik kritizálását is. Az EMK-ban azonban ezeket nem tekintjük érzésnek.
Példa:
Az az érzésem, hogy ez a könyv unalmas. (Vélemény)
Megbántottnak érzem magam. (Kritika)
Csalódott vagyok. (Érzés)
Szükséglet
Az érzéseink gyökerei, életünk mozgatórugói. Minden tevékenységünk valamilyen szükségletünk kielégítésére irányul, érzéseink pedig jelzik, hogy ezek a szükségletek kielégültek-e vagy sem. Szükséglet alatt az EMK-ban egyetemleges emberi igényeket értünk. Megoldási stratégiának pedig ennek egy konkrét megvalósulását nevezzük. Ugyanazokat az univerzális szükségleteket minden ember más és más megoldási stratégiákkal igyekszik kielégíteni.
Példa:
Élelem (szükséglet)
Torta (megoldási stratégia)
Kérés
Mi az a konkrét dolog, amit kérünk egymástól vagy magunktól, amivel hozzájárulhatunk a felfedezett szükségletek kielégítéséhez? Ezt mutatja meg a kérés.
Az EMK-ban a kérésre mindig lehet nemet mondani, hiszen ekkor tudunk valóban erőszakmentesen kapcsolódni a másikhoz. Ha viszont a „nem”-et nem tudjuk elfogadni, akkor valójában nem kérést, hanem követelést mondtunk a másiknak. Ebben nem a megfogalmazás, hanem a szándékunk a döntő.
Egy négy lépésből álló szabályos EMK-mondat így hangzana:
Amikor azt látom, hogy a fotelben ülsz (Megfigyelés), kétségbeesést érzek (Érzés), mert támogatásra lenne szükségem (Szükséglet). Megtennéd, hogy segítesz bevinni a bőröndöket? (Kérés)
Persze a mindennapi életben szinte sosem így beszélünk egymással. A négy lépés tudatosításával és a számunkra természetes módon történő kifejezésével azonban lehetővé válik, hogy a másik minősítése és a kapcsolatunk rombolása helyett közelebb kerüljünk egymáshoz és ahhoz, amit igazán szeretnénk. Az EMK lényege tehát nem a szavak használatában, hanem a négy lépés tudatosításában rejlik, ami magával hozza az önismeret mélyülését is.
Az EMK modell azáltal járul hozzá a kapcsolatok harmonikusabbá tételéhez, hogy rávilágít: a szükségletek szintjén mindannyian ugyanazt a nyelvet beszéljük. Míg a szükségletek kielégítésére irányuló, emberről emberre változó megoldási stratégiák között sokszor nehéz összhangot teremteni, addig a szükségletek szintjén ezek az ellentétek feloldhatók. Az Erőszakmentes Kommunikációban arra törekszünk, hogy megtaláljuk azokat a megoldási stratégiákat, amelyek minden fél szükségleteit kielégítik.
Példa:
A férj síelni szeretne, a feleség pedig barlangászni, vagyis eltér a megoldási stratégiájuk. De ha alaposabban megnézzük, mindkettejük közös szükséglete lehet ebben az esetben a kaland. Ha tudatosítják magukban és megbeszélik egymással, hogy konkrétan nem is a síelés vagy a barlangászás az igazán fontos számukra, hanem a kaland, akkor mindkettőjüknek megfelelő megoldási stratégia lehet például a búvárkodás, a sziklamászás, az erdei biciklizés vagy bármi más, amiben mindketten megélik a kalandot.
Jó esély van rá, hogy akkor is megtalájuk a “közös nevezőt”, ha szükségleteink eltérnek egymástól.
Példa:
A gyermekem társasjátékozni szeretne velem (szükséglete a játék), én viszont nagyon örülnék néhány szabad percnek, hogy felhívhassam egy barátnőmet (szükségletem a kapcsolódás). Mindkettőnk számára megfelelő megoldási stratégia lehet például ebben az esetben, hogy áthívjuk játszani egy barátját, én pedig beszélgetek addig az anyukájával.)
Az Erőszakmentes Kommunikáció használata során az empátia és a harmonikus emberi kapcsolatok kialakulását az is elősegíti, ha felfedezem, hogy a másik cselekedete (megoldási stratégiája) mögött olyan szükséglet húzódik meg, ami bennem is megvan.
Példa:
A gyerekek ordítozva szaladgálnak – lehetséges szükségletük: a játék. Én szintén a játék szükségletemet elégítem ki akkor, amikor kártyázom. Ha tudatosítom magamban, hogy olykor nekem is milyen fontos, hogy játszhassak, akkor máris jobban együtt tudok érezni az ordítozó gyerekekkel.
Ha megtaláljuk az utat egymáshoz, akkor kapcsolatunk erősödik, és az esetleges konfliktusok is egyszerűbbé, könnyebben megoldhatókká válnak.
Online tréningünkön elsajátíthatod az Erőszakmentes Kommunikáció alapjait és gyermeknevelésben történő használatát Bővebb információt a lenti linkre kattintva találsz:
