Nagyon-nagyon fájt a torkom. Alig aludtam valamit éjjel. Maja Mebucainnal “ajándékozott meg”, Bogi pedig felhúzta fél 6-ra az órát, hogy teát főzzön nekem reggel, mielőtt munkába indulok.
Kicsit kételkedtem benne, hogy valóban fel tud-e kelni. Bogi a mi szobánkban aludt, reggel fél 6, telefon üvöltve jelzi Boginak, hogy itt a “tea-idő”….
Kipattan az ágyból, én visszaaludtam.
Negyed 7-kor ébredtem, Bogi nincs a szobában. Benézek hozzá, békésen durmol a saját ágyában. Jólesően elmosolyodom… Végül is a szándék a fontos…
Kimegyek a konyhába… A konyhaszekrényen a kedvenc bögrém, benne langyos, citromos-mézes, édes tea… Oh… Hála és végtelen szeretet… Legyen nektek is sok-sok ilyen megható élményetek!