Korábban úgy gondoltam volna és azt mondtam volna a mostani állapotunkról, hogy nagyon szétcsúszott az időbeosztásunk nyáron, azok a “büdös kölykök” egész nap csak lógnak, későn fekszenek, későn kelnek, nem segítenek a házimunkában sem… (Rosszabb napokon még a centit is vágtam volna, hogy mikor kezdődik végre újra a suli és rendeződünk vissza a régi kerékvágásba:).
Most: Nagyon hálás vagyok magamnak, hogy meg tudom élni azt a szabadságot, amit a gyerekek nyári szünete jelent nekem is. Hálás vagyok, hogy meg tudom engedni nekik és magamnak is, hogy sokáig fennmaradjunk és ha úgy támad kedvünk, még a késői lefekvés után is dumcsizzunk egymással az ágyban. Hálás vagyok, hogy nincsenek kötve időhöz, különórához, házi feladathoz és megtapasztalhatják az édes semmittevés örömét! Imádom, hogy reggel sokáig alszanak és nem szaladnak el az iskolába. Örülök, hogy több idejük jut a barátaikra, egymásra. Lelkesítő, hogy akár hétköznap is csinálhatunk esti programot, grillezhetünk, sétálhatunk, nem vagyunk kötve a korai lefekvéshez.
Nagyon hálás vagyok, hogy még csak a nyár fele telt és még mindig nagyon-nagyon élvezem 🙂
