Olvasás

Bogi nagyon-nagyon szeret olvasni. A Leiner Laura könyvek a legeslegnagyobb kedvencek… Hihetetlen gyorsasággal olvasta ki minden könyvét és próbálkozik ugyan mást keresni, de véleménye szerint ezeknek a könyveknek semmi nem ér a nyomába… Mostanában jobb híján Leiner Laura könyveinek amatőrök által írt folytatásait olvassa, telefonon, sokszor hajnalig. Én ezzel több szempontból sem vagyok rendben…
A könyvtár, ahová járunk rendkívül barátságos, családias, de a könyvválasztékkal nem vagyunk megelégedve, így megbeszéltük, hogy beíratkozunk egy messzebbi könyvtárba, ahol több könyvből választhatunk magunknak.
Tegnap délután javasoltam Boginak, hogy menjünk el beiratkozni. (Kivételesen épp a telefonján olvasott 🙂
– Bogi, gyere, menjünk el a könyvtárba! – javasoltam.
– Most nem akarok. – vetette oda félvállról.
– Gyere, édesem, Apa most el tud vinni minket.
– Nem, köszi!
– De Bogi, nem szeretném, hogy 10 óra után a telefonodon olvass! Van egy csomó káros hatása…
– Jó, akkor majd nem fogok. Akkor majd este 10 után könyvet olvasok. – szakított félbe.

 

 

 

 

 

Este 10 után:

– Bogikám, tedd le légyszi a telefonod, 10 óra.
– 1 perc.
Kicsivel később:
– Bogi, 10 óra elmúlt.
– Jól van!
Nagyjából 10 perc múlva látom, hogy a belekezd a nővére által javasolt könyvbe…
Nagyjából 11 órakor látom, hogy Leiner Laura Ég veled című könyve van a kezébe, amit ugyan olvasott már többször, de úgy látszik, nem tudja megunni. 🙂

Egy ideje közelharcot vívott bennem Bogi olvasási lelkedése és a telefonon történő olvasás… Tegnap, amikor összekapcsolódtam a bennem lévő érzésekkel és ránéztem a mögöttes szükségleteimre, a tisztánlátás megszületett bennem, hogy mit is szeretnék… Lett volna sok-sok más megoldási stratégia is, amiben Bogi és az én szükségleteim is kielégülhetnek, de Bogi épp az általam is leginkább preferált megoldást javasolta. Hm…. mintha már a gondolataimban is olvasna…. 🙂 🙂