– Naaaa, Anya, miért iszol a poharamból?? – kérdezi Szonja felháborodottan.
Való igaz, szó nélkül elvettem a poharát és ittam belőle, az enyém épp nem volt a közelben.
– Bocsánat, ne haragudj. Ihatok a poharadból? – mondom neki.
– Igen! – feleli erre lelkesen.
Nyilván nem azzal volt baja, hogy beleittam, hanem az zavarta, hogy nem vontam be az őt érintő kérdésekbe, illetve gondolom, kölcsönös tisztelet szeretett volna (hiszen hasonló esetben ő is megkérdezi ezt tőlem). Ha egy kicsit odafigyelek ezekre az alapvető szükségleteire, máris könnyebb az életünk.
