– Maja, kiteregetnél, én még át sem öltöztem! – kértem elsőszülött lánygyermekemet.
Vásárolni indultunk, terveinkhez képet 20 perces késésben voltunk.
– De még én sem készültem el! – felelte.
Lelki szemeim előtt megjelent a kép, hogy mire végzek a teregetéssel, Maja épp felöltözik. Ő noszogat, hogy miért nem készültem még el! Én ingerülten készülődöm és morgok, hogy azért, mert nem segített teregetni. Nos, ez a kép egyáltalán nem tetszett! ÚJRATERVEZÉS.


– Tudod mit, Maja? Először én is elkészülök és aki először odajut, nekiáll teregetni, a másik meg beszáll, ha végzett. Hogy vagy vele?
– Szuper, legyen így.
A készülődéssel én egy kicsivel előbb lettem készen, teregetni kezdtem. Maja, amint elkészült, becsatlakozott hozzám.

Hála az újratervezésnek, békésen, vidáman, kéz a kézben indulhattunk!