Kapcsolódjatok, kapcsolódjatok, kapcsolódjatok – “szajkózzuk” Nektek nap mint nap. 🙂
Azt is sokszor hallhatjátok, olvashatjátok tőlünk, hogy ha sok a kapcsolódás békeidőben, akkor a konfliktusos időszak is gördülékenyebb és a problémák, ha nem is maguktól, de könnyebben megoldódnak, a gyerekek együttműködőbbek, esetleg mi magunk is türelmesebbek, empatikusabbak tudunk lenni, optimális esetben mindkettő együtt jár! (Ó, paradicsomi állapotok! 🙂 )
Ezek mind a kapcsolódás örömteli “mellékhatásai”, van azonban a kapcsolódásnak egy olyan velejárója is, amiről talán kicsit kevesebb szó esik, ez pedig maga a KAPCSOLÓDÁS ÖRÖME. A közös beszélgetés, játék, egy nagy lubickolás a melegben, a közös olvasás, séta, stb., stb., mind-mind magukban hordozzák az önmagáért való örömöt, felszabadultságot, meghittséget, a közös tevékenységekben rejlő örömöt.
Ahogy a gyerekek egyre nagyobbak lettek, úgy változtak a kapcsolódási terepek nálunk. A kamaszok “rendeltetésszerű velejárója”, hogy a kapcsolódást már sokkal inkább a kortársaikkal, barátaikkal szeretnék megélni, mintsem a szüleikkel (vagyis velünk:).
Ez nálunk sincsen másképpen.
Kevesebbet kapcsolódunk ugyan, de tudom, mik azok a témák, amikben nagyon egymásra tud hangolódni a lelkünk így ha “kapcsolódhatnékom” van és ők is nyitottak rá, ezekben megtaláljuk a közös hangot. (Egyik délelőtt össze is írtam, melyik lánykámmal milyen témákban közös az érdeklődésünk. – nagyon felemelő volt, csak javasolni tudom mindenkinek!)
Gyakran küldök nekik cikkeket, írásokat az őket érdeklő témákról. Van, hogy rákérdezek, tetszett-e nekik, elolvasták-e és olyan is, hogy nem esik egyáltalán szó róla. Izgalmas, hogy, egyre többször kapok tőlük is híreket, újságokat a “közös témáinkról”, amik megteremtik a további kapcsolódás lehetőségét.
És ti? Milyen tevékenységekben tudtok kapcsolódni egymáshoz? Meséljetek itt!
